A hónap képe

George Hardy könyve sokat foglalkozik a Lilienthal testvérek tevékenységével. A legfontosabb, hogy ők találták ki az egész kő építőkocka koncepciót és annak technikai megvalósítását. Az anyagi siker elmaradása miatt fejlesztésüket eladták annak a Richternek, aki később óriási üzleti sikerekre vitte a kockákat. Ezután ismét belefogtak a gyártásba, Franciaországba menekítették a gépeiket, pereskedtek Richterrel, majd vesztettek.
Na de mi van a kockákkal magukkal? Ahhoz képest, hogy a Richter-féle kockákról hatalmas ismeretanyag áll rendelkezésre, egy Lilienthal dobozt nagyon ritkán látni. Az sem világos, hogy ezek a dobozok sorozatban épültek egymásra, vagy különállóak.
Rendszeresen szoktam internetes aukciókat figyelni, és nemrég előkerült egy ilyen szett. Licitáltam rá, de nem én voltam a nyertes (sajnos).


A doboz háromtálcás, becslésem szerint kb. 300 követ tartalmaz. Mint azt Hardy könyvéből tudjuk, a méret kiskaliber (20 mm kocka az egység). Érdekes megfigyelni, hogy Richternek csak a nagykaliberű sorozatba tartozó dobozaiban voltak gótikus boltívek, itt viszont vannak ilyen kiskaliberes boltívek. Nagyon furcsa továbbá, hogy igen hosszú, 1/4 vastagságú kövek is vannak ebben a dobozban. A Richter-féle kövek esetében tudjuk, hogy milyen sok problémát okozott a fél egység vastagságú hosszú kövek törése. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy az itt látható negyed vastag kövek mennyire törékenyek.

Az építőminták jelentősen egyszerűbb kivitelűek, mint a Richter-félék. A modell maga nagyon szépen és pontosan megrajzolt, de annak környezetében semmi nincs. Ez sokkal szegényesebb végeredményt ad, mint a Richter-féle fákkal, épületekkel, emberekkel, kutyákkal, felhőkkel megrajzolt háttér.