A hónap képe

Az első igazi Richter sorozatot ma az Alte Folge (régi sorozat) néven ismerjük.
Ebben voltak először kiegészítő dobozok, itt ösztönözték először a gyermeket a mintafüzet 16. oldalával, hogy a szüleitől a következő dobozt kérjenek, stb.
A sorozat dobozai mindenféle méretben készültek a kicsitől a nagyon nagyig. Ez nem volt az előállítás szempontjából túl gazdaságos.
Az Új sorozat (Neue Folge) bevezetésekor azt határozták meg, hogy a kisebb, "csalogató" dobozokat követően szabványos méretű lesz a méret.
Ezeknek a méreteknek a változását most a KK NF sorozaton keresztül mutatom be. A GK sorozatról majd jövő hónapban esik szó.

A legelső dobozok olyan kicsik, hogy a bennük levő kövekkel sok értelmeset építeni nem lehet, de ezeket tényleg mindenki meg tudta vásárolni a gyermekének még azokban az időkben is. Az NF 0 23 köve nem sok teret hagy a kreativitásnak, de annál többet a vágyakozásnak. Az 5. készletig viszont még két lépés van: az 1. (az első fadobozos), illetve a 3. Abban Richter következetes volt, hogy egyetlen kiegészítő se legyen túl nagy lépés, mert akkor az túl drága lenne a kisebb pénzű vevők számára.

A kis dobozok kartonból voltak, játék szempontjából nem bizonyultak értékeseknek, és könnyen elkallódtak. Ma gyűjtői ritkaságnak számítanak, bár játékra nem jók (főleg ha az embernek van másik, nagyobb doboza is). Az viszont tény, hogy az építőminták kihozzák ebből a kis számú kőből is a maximumot, amit ma is csak csodálattal lehet nézni.

Minden készlethez tartozott egy olyan kiegészítő, amelyik a következő alapdobozt eredményezte. Ezeket az alapdoboz számával és az "A" toldalékkal jelölték. Pl. 3, és kiegészítője a 3A. A két lépést összevonó készletek "B" jelölést kaptak és dupla tálcásak voltak (pl. 9B), a három emeletesek a "C" jelet, a négy emeletesek a "D" jelölést kapták.

Az 5. készlet volt az első szabványos méretű doboz, eddig a méret nőtt. Az 5. készlet kiegészítője viszont már egy ugyanolyan méretű doboz volt, így a 7. készlet már két szabványos tálcából áll. A 9. ennek megfelelően három, a 11. pedig négy tálcás.
A 13. készletet sose gyártották öt tálcásként, csak az alapdobozok és egy "A" kiegészítő összeállításaként volt elérhető.
A 15. készlet három tálcából állt, amelyek mérete a szabványos kétszerese volt.

A 17. szintén nem létezett önálló dobozként, (mint a 13.), a 19. pedig egy négy dupla tálcából álló hatalmas, 16 kilós doboz volt (ld. 2019 / 8 hó képe).
A 21. készlet szintén nem létezett önállóan, csak a 19 + 19A összeállításból lehetett kihozni.
A rendszerben két fordulat is beállít: először bevezették az egy darabból álló hidat tartalmazó 1A készletet, az ezzel elérhető alapdoboz pedig a 3 1/2 készlet volt. Ez már az 5. készlet bevezetése után történt, így aki egy nagyobb dobozzal kezdte, az nem is tudott róla, hogy ilyen fém elemekkel kombinált doboz létezett.

A második fordulat az volt, hogy az 3. készlettől az NF dobozokhoz híd elemeket tartalmazó készleteket állítottak össze. Ezek önmagukban használhatatlanok voltak a minták megépítésére. Így a Br5 csak az NF5 dobozzal együtt volt alkalmas a minták felépítésére. Az összevont, köves és fémes dobozok Imperator név alatt szerepeltek a termék kínálatban. Egy Im7 kéttálcás volt, és tartalmazta az NF5 és a Br5 tálcáit. A képen látható Br7 híd doboz a Br5 és a (képen nem szereplő) Br5A tálcáit tartalmazta, de ez sem volt használható önmagában, csak az NF7 dobozzal együtt. Így egy Imperator 9 doboz négy tálcás kellett legyen, amiből kettő az NF7, kettő pedig a Br7 dobozokhoz tartalmazott.

George Hardy a könyve első kiadásában azt írta, hogy a KK Im sorozatot tervezték, de sose készültek belőle dobozok. Néhány éve viszont megjelent gyűjtői körökben két doboz, egy Im5 (=NF3+Br3) és egy Im5A (=NF3A+Br3A) doboz. Ez igazolja, hogy az egyesített kő és fém dobozok is léteztek a KK sorozatban is.
A fentiek szemléltetésére álljon itt egy kép, amely a méretek változását bemutatja.